Amikor túl erős a chili 2.
Szóval trinidad scorpion, meg ghost pepper fajták az 1,000,000-s skálán, és a 2,000,000-s határon a Carolina Reaper, lefordítva: a Carolinai Halál. A név nem véletlen, meglátásom szerint a cuccra rá kéne tenni a mérgező jelzést.
Amit tudni kell róluk mindenekelőtt, hogy itt már szó nincsen arról hogy "leég a pofám tőle". Ezeknél olyan kis mennyiség is durván mérgező, hogy nem valószínű hogy akkora mennyiséget vinnél a szervezetedbe aminél már éreznéd az égető érzést.
Plusz elsősorban nem is a szádban hatnak már. Ugyanis a növények a kapszaicint nem azért termelik hogy fűszer legyen belőlük és te azt élvezd, hanem hogy megvédjék magukat a megevéstől. És úgy tűnik egy ponton megjelent az a képességük, hogy veszélyesebbek legyenek még annál is, mint amire a hatóanyag feljogosítaná őket.
A kezelésükről alap, hogy:
- hermetikusan el kell zárni a környezettől őket
- kézzel ne nyúljunk hozzájuk, mert olyan erősek, hogy nem csak a legkisebb mennyiségben is mérgezőek (szembe, szájba, nemi szervre jutva csúnya érzés), hanem már BŐRÖN KERESZTÜL IS FELSZÍVÓDNAK, azaz ha az ujjaddal hozzáérsz, máris bejutott a szervezetedbe, és kurvára bajod lesz tőle!
Mi okozza a gondot? Képzelj el egy kis labdát, olyan 1 kilósat (scoville skálán 1,000 csípősségi fok, egy átlagos csípős fűszerpaprika). Ha ezt hozzádvágják, az nem különösebb gond, sőt, talán még poén is.
A gond, hogy a labda itt EGY TONNÁT NYOM, bár kinézetre ugyanakkora. Scoville-skálán 1,000,000+, Carolina Reaper esetén 2,000,000.
Itt a kétszer erősebb 1,000,000 azaz EGYMILLIÓ plusz egységet jelent. Ami "eléggé megterhelő". Mindjárt el is mondom mennyire.
------
Első tapasztalatom a trinidad scorpion reddel történt. Egyetlen porszemet szedtem fel a gyári zacskó faláról. Eredmény: mintha belülről felrobbant volna a koponyám. Olyan érzés volt, mintha a csont összetört volna.
Kitartó munkával elértem hogy ez az érzés megszűnjön. Ez alatt azt kell érteni hogy nem többet mint naponta egy porszemet egy (vagy két?) héten át érintettem a nyelvemhez.
Itt sikerült nagyon-nagyon lassan elkezdeni növelni a mennyiséget. Porszemenként.
A második hét végére már inci-finci mennyiséget (még mindig gyakorlatilag porszemek) bele tudtam keverni rántottába és hasonlóan szinte-csak-zsír ételekbe és megenni. Ízt még mindig nem éreztem.
A harmadik hétre eljutottam oda, hogy egy mirelitpizzához el tudtam eszegetni egy 2*3 MILIMIÉTERES darabot. Csipesszel tartva. Ízt alig éreztem, de dőlt rólam az izzadtság.
Újabb egy hét, és már tudtam annyit felhasználni ételekhez (kés hegyén a csúcstól talán 1-2 mm) aminél már elkezdtem ízt is érezni.
A ghost pepper (bhut jolokia) yellow volt a másik az egymilliós kategóriában amit próbáltam, az valamivel kezelhetőbbnek tűnt. A gondom vele az volt, hogy míg a trinidadnak egyedi fűszeríze volt, ez sima, de annál jellegzetesebb tv-paprika ízzel rendelkezett. Akkor viszont minek erőlködni vele?
Mindkét fajta jellemzője, hogy nem is annyira a szájban erősek, azaz okoznak vérbőséget, nyomást,. egyéb mérgezési tüneteket (szóval csípősek), hanem a torokban, ezért a szádban nem érzed annyira hogy ez most éget. Így könnyű beszopni a dolgokat ha nem vagy paranoiásan óvatos mint én voltam.
------------
Már a fentiek sem érik meg szerintem az erőfeszítést, és durván veszélyesek. Mint mondtam annyira erősek voltak elsőre, hogy nem is éreztem ízt, vagy bármit, egyszerűen mintha dinamitot dugtam volna a számba, és az felrobbant.
Esély nem volt tejjel, mifasszal szórakozni elsőre. Ha gyerekhez kerülne belőlük bármennyi - nem akarod kipróbálni mi történne, mert FELTESZEM BELEHALNA.
És akkor nézzük meg mi történt mikor az egymilliónál egymillióval erősebb chilit, a Carolnia Reapert próbáltam ki!
----------
Az, hogy mai napig nem tudtam tőle teljesen megszabadulni. De ne rohanjunk ennyire előre. Kezdjük a legelején.
Egy hónapja már minden nap ettem minden ebédhez kisebb-nagyobb adagot az egymilliósokból. Sokszor kapott el durva melegségérzet és izzadás, de az egy hónap után gyakorlatilag fűszerpaprika mennyiségben ki tudtam szórni belőle, és megenni az ételt probléma nélkül (a fent említett melegségérzet és izzadástól eltekintve).
Amire legrosszabb esetben számítottam a Carolinánál, az a csuklás volt.
Utánaolvastam, és az orvosi oldalak szerint az elfogyasztás után 15 perccel a kapszaicinnek fel kellene szívódnia, további tüneteket nem okozhatna. Ezzel az állítással szemben persze komoly gyanút ébresztett bennem a számos youtube-video a "reaper challenge"-ről, amiben egy teljes órán át is szenvedett az alany. De mivel ez ilyen "prank"-videókban volt, joggal bíztam benne hogy nem eshet komoly bajom.
Nos, esett. Kb. olyat éltem át, amit ezen a videón (időkód: 5:58-tól) a feka csajtól látsz:
Mondjuk hülye voltam mert tej sem volt nálam. Az eredmény: ájulásérzet, súlyos remegés, hiperventilláció (gyors és felületes légzés), egyensúlyzavar, testhőt a fene tudja, képtelenség az ivásra (víz volt kéznél), szapora pulzus stb.
Izzadás? Ja, az is volt, az 2-5. percben valahol "izzadtam". Bár a "folytam" jobb szó lenne rá, mert csakannyit éreztem mikor magamhoz értem hogy folyadékréteg borít. Aztán nem volt mit kiizzadnom, amit a szervezetem nyilván nem értékelt.
Az ájulásérzet (vérnyomásnövekedés? Vérnyomásesés? valami más? + minden érzék elhomályosulása) rohamokban tört rám, és mikor azt hittem volna végre túl vagyok a nehezén, ismét rámtört egy roham (olyan 10-20. percnél). Ekkor döntöttem úgy hogy mentőt hívok.
Azok egy rakás mérés után asszem (bár ténylegesen nem mondták) egy adag nyugtatót töltöttek belém (kiütések nem voltak, de a légzéssel, pulzussal, vérnyomással kellett kezdeni valamit), és profi hozzáállásukkal segítettek kezelni a helyzetet.
Érdekes módon nem féltem, de csak kezelés és nyugtatgatás után sikerült visszaszereznem a kontrollt a lélegzésem felett. Ez fontos: ilyenkor lassan, mély belégzés, hosszú kilégzés, az egészre tudatosan figyelni.
És tej legyen kéznél. Meg margarin. Meg olaj. Meg lángszóró.
Na figyelj, elmondom mimire jó.
A tejet meg kell inni, és elég jó ellenméreg. Nem hat azonnal, és nem tűnteti el varázsütésre a tüneteket, de mérsékli azokat. Az első kortyot NE NYELD LE, hanem köpd ki (mosogatóba/mosdókagylóba/kádba)! Ez eltávolítja a szádban maradt részecskéket.
Úgy készülj, hogy ha bírsz inni, bő egy litert simán betankolsz a tejből. További gond itt, hogy a mérgezés egyik tünete hogy a szervezet nem akar befogadni semmit, a feszülő gyomrot (liter tej megíva) mérgezési tünetként érzékeli. Szóval sok szerencsét és ne próbálj túl sokatinni a tejből, mert attól is csak rosszul leszel! (jughurttal, kefírrel, egyéb tejtermékkel is lehet próbálkozni ha már kibasztál magaddal és nincs kéznél tej)
A margarin azért jó, mert zsír, és a kapszaicin zsírban oldódik (ezért jó a tej is). Ezt akkor ajánlom ha tényleg durván rosszul vagy, mert töményebb zsírtartalmú mint a tej.
A tejjel érdemes kezet mosni is.
Az olaj arra jó, hogy kezet moss vele, valamint hogy az összes tányért, evőeszközt, asztallapot, meg amit nem sajnálsz lemoss vele. Aztán mehet rá a mosogatószer, meg a melegvíz (inkább csak langyos, mert a túl meleget mérgezési tünetként érzékeli a szervezet és rosszabbul leszel!) hogy lemosd.
Ha remegsz, tartasd melegen a tested. Pokróc, pulóver, kabát mind jó.
Rossz hír: a szervezet hőháztartása még hetekig nem fog helyreállni, így oda kell figyelned majd hogy fel- illetve levegyél mindig kellő mennyiségű ruhadarabot.
Ha belőled is eltűnt minden izzadság egy pillanat alatt, nyugodtan önts magadra vizet! NE vedd le az átizzadt/vizes, egyszóval nedves pólód, hagyd magadon! Jó lesz az!
A roham KÉT ÓRÁT IS ELTARTHAT, és akkor még takarítani is kell.
A takarítás első lépése: MINDENT DOBJ KI AMI PÓTOLHATÓ.
Ami nem dobható ki, azt első lépésként KEZELD ÚGY MINTHA KARANTÉNBAN LENNE, azaz ne nyúlj hozzá, tudd mi gyanús/biztosan fertőzött és kerüld el!
Második lépésként amit lehet olajjal moss el. Azaz ami kicsi, fontos, és nem megy tönkre tőle. HASZNÁLJ GUMIKESZTYŰT hogy megfogd a cuccot, amit aztán dobj ki, anélkül hogy hozzányúlnál a külsejéhez mikor leveszed! Részemről kiváló pótléknak találtam erre a célra tekercsnyi kis nejlonzacskót (mint az árúházakban a zöldségosztályon).
Amit nem lehet olajjal összekenni (pl. asztal, padló), azt zsíroldóval és melegvízzel mosd el. A gumikesztyű itt is kötelező.
Legnagyobb bánatom hogy a porszívót egyáltalán nem merem javasolni, mert legelemibb esetben is amikor a porzsákot fogod kivenni, súlyos veszélyhelyzetbe hoznád magad.
És akkor még meg kell küzdened a saját testeddel is.
A Carolina Reaper legdurvább képessége, hogy a csípősség a limbikus rendszert támadja, azaz az egyensúlyérzékednek vége (egyébként ennek a szarnak különleges íze sincs, sima mindennapi fűszerpaprika-szaga van). Folyamatosan szédülsz és rosszul vagy.1-2 hétig minden egyes lépésnél meg kellett ezzel küzdenem.
Utána már tudtam valamennyire terhelni magam, és a testmozgás jót tett.
Az állandó émelygés, csetlés-botlás mellé bejött még egy probléma: a hiperérzékenység.
Az intenzív ízektől komolyan rosszul lettem - pl. egy kocka csokoládnál azt hittem meghalok annyira finom volt. Ami nem jó érzés. Kiköptem és reménykedtem nem ájulok el.
De ezt elég sok mindennel eljátszotta a szervezetem, az első napokban csak üres kenyeret, meg híg szörpöt tudtam fogyasztani, azokból se sokat.
És ez még a jobbik fele volt. Érezni minden egyes ér lüktetését a testemben majdnem lehetetlenné tette A JÁRÁST. A kurva anyját.
Pluszban ha eltűntek a vizuális mankók (pl. teljes sötétség, vagy egy autó reflektora elvakított), azonnal majdnem elestem és nagyon rosszul lettem. Egyszerűen semmi fogódzóm nem volt hol vagyok a térben, ami roppant nehézzé tette hogy állva maradjak. Pedig az mennyire könnyűnek tűnik, nemigaz?
És akkor a legrosszabb hogy mindig kiderül, maradt még itt-ott egy-két porszem a leggondosabb takarítás ellenére is...
Mivel szinte lehetetlen megszabadulni tőle, és halálos veszélyt jelent még egy felnőttre is, egyszerűen betiltanám a forgalmazását.
De csak annyit tehetek, hogy közreadom ezt a figyelmeztetést.
Ne feledjétek: a cucc bőrön keresztül is felszívódik, nem csak akkor veszélyes ha megeszed, hanem ha megeszed, hanem ha csak egy porszemhez belőle hozzáérsz!
Ne próbáld ki. Kerüld el.
Amit tudni kell róluk mindenekelőtt, hogy itt már szó nincsen arról hogy "leég a pofám tőle". Ezeknél olyan kis mennyiség is durván mérgező, hogy nem valószínű hogy akkora mennyiséget vinnél a szervezetedbe aminél már éreznéd az égető érzést.
Plusz elsősorban nem is a szádban hatnak már. Ugyanis a növények a kapszaicint nem azért termelik hogy fűszer legyen belőlük és te azt élvezd, hanem hogy megvédjék magukat a megevéstől. És úgy tűnik egy ponton megjelent az a képességük, hogy veszélyesebbek legyenek még annál is, mint amire a hatóanyag feljogosítaná őket.
A kezelésükről alap, hogy:
- hermetikusan el kell zárni a környezettől őket
- kézzel ne nyúljunk hozzájuk, mert olyan erősek, hogy nem csak a legkisebb mennyiségben is mérgezőek (szembe, szájba, nemi szervre jutva csúnya érzés), hanem már BŐRÖN KERESZTÜL IS FELSZÍVÓDNAK, azaz ha az ujjaddal hozzáérsz, máris bejutott a szervezetedbe, és kurvára bajod lesz tőle!
Mi okozza a gondot? Képzelj el egy kis labdát, olyan 1 kilósat (scoville skálán 1,000 csípősségi fok, egy átlagos csípős fűszerpaprika). Ha ezt hozzádvágják, az nem különösebb gond, sőt, talán még poén is.
A gond, hogy a labda itt EGY TONNÁT NYOM, bár kinézetre ugyanakkora. Scoville-skálán 1,000,000+, Carolina Reaper esetén 2,000,000.
Itt a kétszer erősebb 1,000,000 azaz EGYMILLIÓ plusz egységet jelent. Ami "eléggé megterhelő". Mindjárt el is mondom mennyire.
------
Első tapasztalatom a trinidad scorpion reddel történt. Egyetlen porszemet szedtem fel a gyári zacskó faláról. Eredmény: mintha belülről felrobbant volna a koponyám. Olyan érzés volt, mintha a csont összetört volna.
Kitartó munkával elértem hogy ez az érzés megszűnjön. Ez alatt azt kell érteni hogy nem többet mint naponta egy porszemet egy (vagy két?) héten át érintettem a nyelvemhez.
Itt sikerült nagyon-nagyon lassan elkezdeni növelni a mennyiséget. Porszemenként.
A második hét végére már inci-finci mennyiséget (még mindig gyakorlatilag porszemek) bele tudtam keverni rántottába és hasonlóan szinte-csak-zsír ételekbe és megenni. Ízt még mindig nem éreztem.
A harmadik hétre eljutottam oda, hogy egy mirelitpizzához el tudtam eszegetni egy 2*3 MILIMIÉTERES darabot. Csipesszel tartva. Ízt alig éreztem, de dőlt rólam az izzadtság.
Újabb egy hét, és már tudtam annyit felhasználni ételekhez (kés hegyén a csúcstól talán 1-2 mm) aminél már elkezdtem ízt is érezni.
A ghost pepper (bhut jolokia) yellow volt a másik az egymilliós kategóriában amit próbáltam, az valamivel kezelhetőbbnek tűnt. A gondom vele az volt, hogy míg a trinidadnak egyedi fűszeríze volt, ez sima, de annál jellegzetesebb tv-paprika ízzel rendelkezett. Akkor viszont minek erőlködni vele?
Mindkét fajta jellemzője, hogy nem is annyira a szájban erősek, azaz okoznak vérbőséget, nyomást,. egyéb mérgezési tüneteket (szóval csípősek), hanem a torokban, ezért a szádban nem érzed annyira hogy ez most éget. Így könnyű beszopni a dolgokat ha nem vagy paranoiásan óvatos mint én voltam.
------------
Már a fentiek sem érik meg szerintem az erőfeszítést, és durván veszélyesek. Mint mondtam annyira erősek voltak elsőre, hogy nem is éreztem ízt, vagy bármit, egyszerűen mintha dinamitot dugtam volna a számba, és az felrobbant.
Esély nem volt tejjel, mifasszal szórakozni elsőre. Ha gyerekhez kerülne belőlük bármennyi - nem akarod kipróbálni mi történne, mert FELTESZEM BELEHALNA.
És akkor nézzük meg mi történt mikor az egymilliónál egymillióval erősebb chilit, a Carolnia Reapert próbáltam ki!
----------
Az, hogy mai napig nem tudtam tőle teljesen megszabadulni. De ne rohanjunk ennyire előre. Kezdjük a legelején.
Egy hónapja már minden nap ettem minden ebédhez kisebb-nagyobb adagot az egymilliósokból. Sokszor kapott el durva melegségérzet és izzadás, de az egy hónap után gyakorlatilag fűszerpaprika mennyiségben ki tudtam szórni belőle, és megenni az ételt probléma nélkül (a fent említett melegségérzet és izzadástól eltekintve).
Amire legrosszabb esetben számítottam a Carolinánál, az a csuklás volt.
Utánaolvastam, és az orvosi oldalak szerint az elfogyasztás után 15 perccel a kapszaicinnek fel kellene szívódnia, további tüneteket nem okozhatna. Ezzel az állítással szemben persze komoly gyanút ébresztett bennem a számos youtube-video a "reaper challenge"-ről, amiben egy teljes órán át is szenvedett az alany. De mivel ez ilyen "prank"-videókban volt, joggal bíztam benne hogy nem eshet komoly bajom.
Nos, esett. Kb. olyat éltem át, amit ezen a videón (időkód: 5:58-tól) a feka csajtól látsz:
Mondjuk hülye voltam mert tej sem volt nálam. Az eredmény: ájulásérzet, súlyos remegés, hiperventilláció (gyors és felületes légzés), egyensúlyzavar, testhőt a fene tudja, képtelenség az ivásra (víz volt kéznél), szapora pulzus stb.
Izzadás? Ja, az is volt, az 2-5. percben valahol "izzadtam". Bár a "folytam" jobb szó lenne rá, mert csakannyit éreztem mikor magamhoz értem hogy folyadékréteg borít. Aztán nem volt mit kiizzadnom, amit a szervezetem nyilván nem értékelt.
Az ájulásérzet (vérnyomásnövekedés? Vérnyomásesés? valami más? + minden érzék elhomályosulása) rohamokban tört rám, és mikor azt hittem volna végre túl vagyok a nehezén, ismét rámtört egy roham (olyan 10-20. percnél). Ekkor döntöttem úgy hogy mentőt hívok.
Azok egy rakás mérés után asszem (bár ténylegesen nem mondták) egy adag nyugtatót töltöttek belém (kiütések nem voltak, de a légzéssel, pulzussal, vérnyomással kellett kezdeni valamit), és profi hozzáállásukkal segítettek kezelni a helyzetet.
Érdekes módon nem féltem, de csak kezelés és nyugtatgatás után sikerült visszaszereznem a kontrollt a lélegzésem felett. Ez fontos: ilyenkor lassan, mély belégzés, hosszú kilégzés, az egészre tudatosan figyelni.
És tej legyen kéznél. Meg margarin. Meg olaj. Meg lángszóró.
Na figyelj, elmondom mimire jó.
A tejet meg kell inni, és elég jó ellenméreg. Nem hat azonnal, és nem tűnteti el varázsütésre a tüneteket, de mérsékli azokat. Az első kortyot NE NYELD LE, hanem köpd ki (mosogatóba/mosdókagylóba/kádba)! Ez eltávolítja a szádban maradt részecskéket.
Úgy készülj, hogy ha bírsz inni, bő egy litert simán betankolsz a tejből. További gond itt, hogy a mérgezés egyik tünete hogy a szervezet nem akar befogadni semmit, a feszülő gyomrot (liter tej megíva) mérgezési tünetként érzékeli. Szóval sok szerencsét és ne próbálj túl sokatinni a tejből, mert attól is csak rosszul leszel! (jughurttal, kefírrel, egyéb tejtermékkel is lehet próbálkozni ha már kibasztál magaddal és nincs kéznél tej)
A margarin azért jó, mert zsír, és a kapszaicin zsírban oldódik (ezért jó a tej is). Ezt akkor ajánlom ha tényleg durván rosszul vagy, mert töményebb zsírtartalmú mint a tej.
A tejjel érdemes kezet mosni is.
Az olaj arra jó, hogy kezet moss vele, valamint hogy az összes tányért, evőeszközt, asztallapot, meg amit nem sajnálsz lemoss vele. Aztán mehet rá a mosogatószer, meg a melegvíz (inkább csak langyos, mert a túl meleget mérgezési tünetként érzékeli a szervezet és rosszabbul leszel!) hogy lemosd.
Ha remegsz, tartasd melegen a tested. Pokróc, pulóver, kabát mind jó.
Rossz hír: a szervezet hőháztartása még hetekig nem fog helyreállni, így oda kell figyelned majd hogy fel- illetve levegyél mindig kellő mennyiségű ruhadarabot.
Ha belőled is eltűnt minden izzadság egy pillanat alatt, nyugodtan önts magadra vizet! NE vedd le az átizzadt/vizes, egyszóval nedves pólód, hagyd magadon! Jó lesz az!
A roham KÉT ÓRÁT IS ELTARTHAT, és akkor még takarítani is kell.
A takarítás első lépése: MINDENT DOBJ KI AMI PÓTOLHATÓ.
Ami nem dobható ki, azt első lépésként KEZELD ÚGY MINTHA KARANTÉNBAN LENNE, azaz ne nyúlj hozzá, tudd mi gyanús/biztosan fertőzött és kerüld el!
Második lépésként amit lehet olajjal moss el. Azaz ami kicsi, fontos, és nem megy tönkre tőle. HASZNÁLJ GUMIKESZTYŰT hogy megfogd a cuccot, amit aztán dobj ki, anélkül hogy hozzányúlnál a külsejéhez mikor leveszed! Részemről kiváló pótléknak találtam erre a célra tekercsnyi kis nejlonzacskót (mint az árúházakban a zöldségosztályon).
Amit nem lehet olajjal összekenni (pl. asztal, padló), azt zsíroldóval és melegvízzel mosd el. A gumikesztyű itt is kötelező.
Legnagyobb bánatom hogy a porszívót egyáltalán nem merem javasolni, mert legelemibb esetben is amikor a porzsákot fogod kivenni, súlyos veszélyhelyzetbe hoznád magad.
És akkor még meg kell küzdened a saját testeddel is.
A Carolina Reaper legdurvább képessége, hogy a csípősség a limbikus rendszert támadja, azaz az egyensúlyérzékednek vége (egyébként ennek a szarnak különleges íze sincs, sima mindennapi fűszerpaprika-szaga van). Folyamatosan szédülsz és rosszul vagy.1-2 hétig minden egyes lépésnél meg kellett ezzel küzdenem.
Utána már tudtam valamennyire terhelni magam, és a testmozgás jót tett.
Az állandó émelygés, csetlés-botlás mellé bejött még egy probléma: a hiperérzékenység.
Az intenzív ízektől komolyan rosszul lettem - pl. egy kocka csokoládnál azt hittem meghalok annyira finom volt. Ami nem jó érzés. Kiköptem és reménykedtem nem ájulok el.
De ezt elég sok mindennel eljátszotta a szervezetem, az első napokban csak üres kenyeret, meg híg szörpöt tudtam fogyasztani, azokból se sokat.
És ez még a jobbik fele volt. Érezni minden egyes ér lüktetését a testemben majdnem lehetetlenné tette A JÁRÁST. A kurva anyját.
Pluszban ha eltűntek a vizuális mankók (pl. teljes sötétség, vagy egy autó reflektora elvakított), azonnal majdnem elestem és nagyon rosszul lettem. Egyszerűen semmi fogódzóm nem volt hol vagyok a térben, ami roppant nehézzé tette hogy állva maradjak. Pedig az mennyire könnyűnek tűnik, nemigaz?
És akkor a legrosszabb hogy mindig kiderül, maradt még itt-ott egy-két porszem a leggondosabb takarítás ellenére is...
Mivel szinte lehetetlen megszabadulni tőle, és halálos veszélyt jelent még egy felnőttre is, egyszerűen betiltanám a forgalmazását.
De csak annyit tehetek, hogy közreadom ezt a figyelmeztetést.
Ne feledjétek: a cucc bőrön keresztül is felszívódik, nem csak akkor veszélyes ha megeszed, hanem ha megeszed, hanem ha csak egy porszemhez belőle hozzáérsz!
Ne próbáld ki. Kerüld el.
Comments
Post a Comment