Steven Spielberg, a gagyikirály
Steven Spielberg
Illető uriemberre mindenki mint rendező emlékszik, így ezen cikkben munkásságának abból a részéből tekintünk rá, de azért ejtsünk pár szót egyéb eredményeiről is.
Nyilvánvalóan az Industrial Light and Magic – ami mint neve is mutatja a futószalagon gyártható tömegtrükkök gyártására specializálódott – kapcsán rentgeteg filmhez lehet áttételesen köze. Az imdb.com adatbázisa alapján – amit a rendezői munkásságának áttekintéséhez is használtam, mert annál teljesebbet nem ismerek – legtöbbször executive producer-ként jegyzik, azaz olyan személyként akinek megmondják mi kéne, és azt elintézi a forgatáshoz.
Ezek között jellemzően olyan címek fordulnak elő, mint „Óriásláb és Hendersonék”, „Twister”, „Deep Impact”, „Szörnyecskék 2”, vagy a leggyagyibban csengő „Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa”. A menyiség miatt ugyan becsúszik egy-egy olyan film mint az Arachnofóbia, de jellemzően vérgagyi alkotásokban vesz részt.
Rendezői munkásságát rövidfilmekkel kezdte, amikről gyors lépcsőfokként némi televíziós munkálatokon át jutott a nagyfilmek világába. Megjegyzem ezen rövidfilmek közt olyan kiemelkedő alkotások szerepelnek, mint a „Menekülés a semmibe”.
A rövidfilmekkel el is telt vagy 10 év, a tv-nél meg az egyedi „Párbaj” és a felejthető „Valami gonosz” kapcsán bizonyára rájött, hogy érzéke van a gagyi megoldásokkal operáló hatásvadász filmekhez, amiket a horror műfajában lehet legkönnyebben megalkotni, így jöhetett a „Sugarlandi hajtóvadászat”, majd a nagy áttörés: „A cápa”!
Innentől sikerszéria következett olyan filmekkel mint a „Harmadik típusú találkozások” és az „E.T.” a sci-fi vonalon, vagy az Indiana Jones sorozat a kalandfilmek terén.
Ezekkel nagyjából el is teltek a ’80-as évek, a ’90-es évek viszont olyan buktákkal kezdődött, mint a „Hook”, vagy a „Jurassic Park”, tehát sürgősen szüksége volt Mr. Spielbergnek valamire amivel megmenti a karrierjét, így jött a „Schidler listája” feketefehérben – amiről majd egy másik alkalommal fejtem ki véleményem, itt elég annyi, hogy Mr. Spielberg nem csak a vásznon játszotta ki a zsidó-kártyát, de a való életben is.
Azonban a „Jurassic Park: Elveszett világ” teljesen lerombolta Spielberg nimbuszát, és az Amistaddel már korántsem sikerült annyi kritikust (nézőt meg pláne nem) visszahódítania.
A „Ryan közlegény megmentése” körüli felhajtás is inkább volt fizetett újságíróknak köszönhető, mint saját érdemeinek.
2000 első évtizedét aztán pár tucatfilmmel kezdte, amik megvalósításban alig közepes szintűek, jórészt „vasárnapi filmek” (A.I. – mesterséges értelem, Különvélemény, Kapj el ha tudsz – ez utóbbinál lássuk be nem a rendezés, hanem Tom Hanks és DiCaprio játéka ami nézhetővé teszi -, Terminál). Aztán jött a mélypont: a „Világok Harca”. Ezt se a kiöregedett, scientológiaapostol Tom Cruise, se a frissen érkezett Dakota Fanning nem tudta megmenteni már. Nagyobb bukta lett, mint a Jurassic Park második része.
Próbált ugyan Spielberg a Münchennel menteni, de ez már nem volt elég. Kénytelen volt hát visszanyúlni a ’80-as évekhez, karrierje csúcsához, és –nyilván ezernyi szívesség árán – elkészíteni Indiana Jones 4. kalandját a vásznon (egyéb platformokon akad még pár kalandja Indynek).
De lássuk be, a 2010-es évtizedre már csak olyan címek jutnak Mr. Spielbernek, mint „Tin-tin kalandjai”, vagy a „Robocalypse”.
Spielbergnek tehát végleg leáldozott. Lassan 30 éve túl van a csúcson, túl van két hatalmas bukáson, valamint számtalan gagyi alkotáson, amik számban messze elnyomják azt a pár címet, ami miatt érdemes emlékezni rá. Spielberg a gagyi királya, korántsem az a hatalmas géniusz amilyennek általában beállítják.
Illető uriemberre mindenki mint rendező emlékszik, így ezen cikkben munkásságának abból a részéből tekintünk rá, de azért ejtsünk pár szót egyéb eredményeiről is.
Nyilvánvalóan az Industrial Light and Magic – ami mint neve is mutatja a futószalagon gyártható tömegtrükkök gyártására specializálódott – kapcsán rentgeteg filmhez lehet áttételesen köze. Az imdb.com adatbázisa alapján – amit a rendezői munkásságának áttekintéséhez is használtam, mert annál teljesebbet nem ismerek – legtöbbször executive producer-ként jegyzik, azaz olyan személyként akinek megmondják mi kéne, és azt elintézi a forgatáshoz.
Ezek között jellemzően olyan címek fordulnak elő, mint „Óriásláb és Hendersonék”, „Twister”, „Deep Impact”, „Szörnyecskék 2”, vagy a leggyagyibban csengő „Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa”. A menyiség miatt ugyan becsúszik egy-egy olyan film mint az Arachnofóbia, de jellemzően vérgagyi alkotásokban vesz részt.
Rendezői munkásságát rövidfilmekkel kezdte, amikről gyors lépcsőfokként némi televíziós munkálatokon át jutott a nagyfilmek világába. Megjegyzem ezen rövidfilmek közt olyan kiemelkedő alkotások szerepelnek, mint a „Menekülés a semmibe”.
A rövidfilmekkel el is telt vagy 10 év, a tv-nél meg az egyedi „Párbaj” és a felejthető „Valami gonosz” kapcsán bizonyára rájött, hogy érzéke van a gagyi megoldásokkal operáló hatásvadász filmekhez, amiket a horror műfajában lehet legkönnyebben megalkotni, így jöhetett a „Sugarlandi hajtóvadászat”, majd a nagy áttörés: „A cápa”!
Innentől sikerszéria következett olyan filmekkel mint a „Harmadik típusú találkozások” és az „E.T.” a sci-fi vonalon, vagy az Indiana Jones sorozat a kalandfilmek terén.
Ezekkel nagyjából el is teltek a ’80-as évek, a ’90-es évek viszont olyan buktákkal kezdődött, mint a „Hook”, vagy a „Jurassic Park”, tehát sürgősen szüksége volt Mr. Spielbergnek valamire amivel megmenti a karrierjét, így jött a „Schidler listája” feketefehérben – amiről majd egy másik alkalommal fejtem ki véleményem, itt elég annyi, hogy Mr. Spielberg nem csak a vásznon játszotta ki a zsidó-kártyát, de a való életben is.
Azonban a „Jurassic Park: Elveszett világ” teljesen lerombolta Spielberg nimbuszát, és az Amistaddel már korántsem sikerült annyi kritikust (nézőt meg pláne nem) visszahódítania.
A „Ryan közlegény megmentése” körüli felhajtás is inkább volt fizetett újságíróknak köszönhető, mint saját érdemeinek.
2000 első évtizedét aztán pár tucatfilmmel kezdte, amik megvalósításban alig közepes szintűek, jórészt „vasárnapi filmek” (A.I. – mesterséges értelem, Különvélemény, Kapj el ha tudsz – ez utóbbinál lássuk be nem a rendezés, hanem Tom Hanks és DiCaprio játéka ami nézhetővé teszi -, Terminál). Aztán jött a mélypont: a „Világok Harca”. Ezt se a kiöregedett, scientológiaapostol Tom Cruise, se a frissen érkezett Dakota Fanning nem tudta megmenteni már. Nagyobb bukta lett, mint a Jurassic Park második része.
Próbált ugyan Spielberg a Münchennel menteni, de ez már nem volt elég. Kénytelen volt hát visszanyúlni a ’80-as évekhez, karrierje csúcsához, és –nyilván ezernyi szívesség árán – elkészíteni Indiana Jones 4. kalandját a vásznon (egyéb platformokon akad még pár kalandja Indynek).
De lássuk be, a 2010-es évtizedre már csak olyan címek jutnak Mr. Spielbernek, mint „Tin-tin kalandjai”, vagy a „Robocalypse”.
Spielbergnek tehát végleg leáldozott. Lassan 30 éve túl van a csúcson, túl van két hatalmas bukáson, valamint számtalan gagyi alkotáson, amik számban messze elnyomják azt a pár címet, ami miatt érdemes emlékezni rá. Spielberg a gagyi királya, korántsem az a hatalmas géniusz amilyennek általában beállítják.
Comments
Post a Comment