CSOK és ÁFA-csökkentés, avagy hogyan növeljünk ingatlanárat
Az ÁFA-változás történt hamarabb, beszéljünk arról először.
Híradóbansázmoltak be ennek "ösztönző" hatásáról, riporterünk büszkén mesélte riportalanyával az év fordulója után közvetlen, milyen "jól" járt illető, hiszen 8 teljes %-al olcsóbban jutott lakáshoz.
Namost hogy megértsük mit is jelent a fenti helyzet, és miért NEM örülünk neki, bele kell kicsit mászni a %-számítás csodálatos világába. Nem félni gringó egérke, teljesen átláthatóan fogjuk csinálni.
Először is, 2015 végére határozzuk meg az ingatlan árát, legyen mondjuk 100 HUF.
Erre jön a 2015-ös ÁFA, azaz 25 HUF.
Az ingatlanért végül cashben fizetendő összeg 125 HUF.
Erre jön rá a 2015-ös teljes évi infláció, ami mondjuk 3%, azaz a szóbanforgó ingatlan ára 103 forint.
Ez 25% ÁFA-nál 128,75 HUF.
Az új, 5%-os ÁFA-val 108,15 HUF.
---------------
A tényleges vételár azonban az alábbiak szerint alakult:
(2015-ös ár + 25% ÁFA) - 8%, azaz
(100 HUF + 25 HUF) - 125*0,08 = 115 HUF.
Amennyiben a végek nem nyelnék le az ÁFA-t mint fentebb látható a vételárnak 108,15 HUF-nak kellett volna lennie. Ez nyilván csak példaszám a modellezés kedvéért. Ha valakit zavar, átdobhatjuk a 100 HUF-t a valós piaci árak 10,000,000-jává. Ebben az esetben ugye a példabeli különbség 6,85 HUF, ami nem látszik soknak, de ha a 2015-ös alapár 10millió + ÁFA volt, akkor az alapár növekedése 685,000 HUF, azaz kb. 700,000 forinttal többet kellett fizetni az ingatlanért.
Ami azért érdekes, mert ha egyszer eltörlik az ideigleneskülönadót kedvezményes ÁFA-t, nagy baj lesz (illetve mások meg sokat keresnek).
------------------
------------------
A CSOK a másik. Egyfelől úgy van bevezetve hogy senki nem ismeri a tulajdonképpeni feltételeket, azokat folyamatosan és időszakra megadva változtatják is, de máris elkezdték kiosztani a pénzt. Persze mivel a kritériumok átláthatatlanok, egyértelmű hogy egy újabb fideszen belüli pénzosztásról van szó, hiszen csakis a törvény alkotói ismerik a törvényt (még az ellenzéki pártok sem).
Hozzátéve hogy "vidékre" (azaz bárhová Budapesten kívül) eszetlenség lenne költözni hiszen az ország infrastruktúrája (víz, gáz, út, munka,szórakozás) nem terjeszkedik, hogy így is eszetlen mennyiségben állnak az üres ingatlanok amikben lakni vagy nem engednek vagy életveszélyes is lenne, ugyanakkor nincs pénz sem ösztönzőerő a lebontásukra, no meg hogy a népnek gyakorlatilagsemmi pénze nemvolt már az egykulcsos adó és a többi azóta jött rájuk zúduló teher óta még 0 gyerekkel sem, nemhogy 1-el, 2-vel (hiszen 3-ig el is kell jutni, nem beszélve a kiemelten magas munkanélküliségi rátáról, a frissen bejelentett 200,000 fős állami leépítésről (egymillió új munkahely? trololol)...
De mivel SZÓ SZERINT a semmire (egy vagy-bejön vagy-nem) vállalásra kapod a pénzt, szerintem midenkinek igényelnie kéne. Elvégre 20 milla az 20 milla. Ennyiből már ki lehet fizetni a kiskaput (pl. orvosi meddőségi vizsgálat nekünk kedvező eredménye, fiktív számlák egy amúgyis csődbe menő - vagy sosem létezett - cégtől). És hát nemcsukhatnakle mindenkit, ugye?
Híradóbansázmoltak be ennek "ösztönző" hatásáról, riporterünk büszkén mesélte riportalanyával az év fordulója után közvetlen, milyen "jól" járt illető, hiszen 8 teljes %-al olcsóbban jutott lakáshoz.
Namost hogy megértsük mit is jelent a fenti helyzet, és miért NEM örülünk neki, bele kell kicsit mászni a %-számítás csodálatos világába. Nem félni gringó egérke, teljesen átláthatóan fogjuk csinálni.
Először is, 2015 végére határozzuk meg az ingatlan árát, legyen mondjuk 100 HUF.
Erre jön a 2015-ös ÁFA, azaz 25 HUF.
Az ingatlanért végül cashben fizetendő összeg 125 HUF.
Erre jön rá a 2015-ös teljes évi infláció, ami mondjuk 3%, azaz a szóbanforgó ingatlan ára 103 forint.
Ez 25% ÁFA-nál 128,75 HUF.
Az új, 5%-os ÁFA-val 108,15 HUF.
---------------
A tényleges vételár azonban az alábbiak szerint alakult:
(2015-ös ár + 25% ÁFA) - 8%, azaz
(100 HUF + 25 HUF) - 125*0,08 = 115 HUF.
Amennyiben a végek nem nyelnék le az ÁFA-t mint fentebb látható a vételárnak 108,15 HUF-nak kellett volna lennie. Ez nyilván csak példaszám a modellezés kedvéért. Ha valakit zavar, átdobhatjuk a 100 HUF-t a valós piaci árak 10,000,000-jává. Ebben az esetben ugye a példabeli különbség 6,85 HUF, ami nem látszik soknak, de ha a 2015-ös alapár 10millió + ÁFA volt, akkor az alapár növekedése 685,000 HUF, azaz kb. 700,000 forinttal többet kellett fizetni az ingatlanért.
Ami azért érdekes, mert ha egyszer eltörlik az ideiglenes
------------------
------------------
A CSOK a másik. Egyfelől úgy van bevezetve hogy senki nem ismeri a tulajdonképpeni feltételeket, azokat folyamatosan és időszakra megadva változtatják is, de máris elkezdték kiosztani a pénzt. Persze mivel a kritériumok átláthatatlanok, egyértelmű hogy egy újabb fideszen belüli pénzosztásról van szó, hiszen csakis a törvény alkotói ismerik a törvényt (még az ellenzéki pártok sem).
Hozzátéve hogy "vidékre" (azaz bárhová Budapesten kívül) eszetlenség lenne költözni hiszen az ország infrastruktúrája (víz, gáz, út, munka,szórakozás) nem terjeszkedik, hogy így is eszetlen mennyiségben állnak az üres ingatlanok amikben lakni vagy nem engednek vagy életveszélyes is lenne, ugyanakkor nincs pénz sem ösztönzőerő a lebontásukra, no meg hogy a népnek gyakorlatilagsemmi pénze nemvolt már az egykulcsos adó és a többi azóta jött rájuk zúduló teher óta még 0 gyerekkel sem, nemhogy 1-el, 2-vel (hiszen 3-ig el is kell jutni, nem beszélve a kiemelten magas munkanélküliségi rátáról, a frissen bejelentett 200,000 fős állami leépítésről (egymillió új munkahely? trololol)...
De mivel SZÓ SZERINT a semmire (egy vagy-bejön vagy-nem) vállalásra kapod a pénzt, szerintem midenkinek igényelnie kéne. Elvégre 20 milla az 20 milla. Ennyiből már ki lehet fizetni a kiskaput (pl. orvosi meddőségi vizsgálat nekünk kedvező eredménye, fiktív számlák egy amúgyis csődbe menő - vagy sosem létezett - cégtől). És hát nemcsukhatnakle mindenkit, ugye?
Comments
Post a Comment