Top 10 anime sorozat
Miért ne mesélnék először inkább az animékról általában akik még sose láttak egyet se?
És a fenébe a méltató hülyeségekkel, meg hogy legyél rajongó. Túróst. Csak ismerd mint stílust és műfajt, hogy alkalomadtán ezt is nézd ha megya tv-ben.
Először is az anime a mangából alakult ki, ami a távolkeleti képregény. Hogy miért vesztegetem ezzel a standard dumával az időtöket? Mert mindenki elfelejti elmondani, hogy a távolkeleti képregény nem a nyugati mintára a hírdetésekként, a marketingesek által kitalált 3-kockás poénokból fejlődött ki, hanem a hagyományos festőművészetből.
Emiatt sok az állókép, más a dinamika, és egy csomó minden másként működik mint nyugaton.
No meg persze távolkeleti kultúra, így bizonyos dolgokat másként értékelnek.
Pl. az iskoláslányokkal való szex teljesen elfogadott, ugyanígy a kikötözős (és az ebből kifejlődött tentacle-porn, avagy csáp-pornó) is, míg ellenben szinte minden főszereplő diák, de legfeljebb 20-as évei elején jár, mert aki annál idősebb, az dolgozik látástól mikulásig, és ne legyenek igényei szórakozni.
A mangák továbbá arrafelé elárasztották a világot olyan kiadványokkal, amik hiába 100-oldalasak, a metrón 10-30 perc alatt pörgeted végig őket.
Gondolom ehhez kapcsolódóan népszerű témaválasztás hozzájuk a különböző sportok (Inuyasha-kapitány ment ebből nálunk, de komolyan dömping van arrafelé ilyenekből). Nem rosszak, de totálisan más mint mondjuk egy Bosszúállók szuperhős-képregény, ahol mindenki minimum 30 és masszív alkoholista.
Akit túlságosan nem érdekel vagy köt le az óriásszemű humanoidok világa (tipikus alap anime-vonás), az is tartsa észben legalább a filmeket, amikből kettőt említsünk:
- Miyazaki és hasonlók kiváló gyerekfilmek, már a VHS-korszakban hordtak be ilyeneket. Gyerekeknek kiváló, és felnőttek sem fognak elbutulni tőle, szemben egy Verdákkal, ami maxpár cigi/szex/finós vicc erejéig szolgálja ki a felnőtt(ebb) közönséget.
Komolyan, egy Hüvelyk Panna, vagy Vándorló Palota, Chichiro Szellemországban kortól független mesék.
- a kifejezetten felnőtteknek gyártott egészestés animék, tipikusan teli high-technológiával. Legkönnyebb a kalsszikus Akira, Ghost in the Shellt felhozni, de ott van a valamivel kevésbé ismert Metropolis, az Animátrix kisfilmjei, a Resident Evil franchise 3D animációs filmjei. Kifejezetten nem jellemző rájuk hogy fröcsögne bennük a vér, sok és különleges lenne bennük az erőszak, de teli vannak lövöldözéssel, sci-fi gépekkel, és konyha-filozófiával (lehet érdemesebb lenne a rendező értelmezésében alkalmazott híres filozófiai idézetek/megfogalmazások frázissal élni).
Ez még akkor is igaz ha az olyan "nyugisabb" darabokról szólunk mint a Perfect Blue, vagy a szinte lőszereplős animeként aposztrofálható "Cyborg vagyok, amúgy minden oké" c. koreai film.
------------
Rátérve az anime-sorozatokra, azok nagyjából az alábbi műfajokba sorolhatóak:
- harcos-fejlődős anime. A középpontban egy fő és közelebbi társai állnak, akik összeszednek vmi "artifaktot" (tápos mütyűrt, annak darabjait), próbálnak kitanulni vmi harcművészetet/mágiát és közben vándorolnak szerteszét random problémákat megoldva, hogy a végén végre boldogan letelepedjenek valami hót hétköznapi dolgot csinálni. Slayers, Dragonball, Pokemon (látszólag), Inuyasha (míg el nem veszítette a fonalat) tipikus példák.
Megjegyzendő hogy ezek mellett ide tartoznak a mesterség-kitanulós animék is, ahol az illető táncos, cirkuszi akrobata, vagy akármi akarl enni, és sosem mozdulnak ki az illető iskolájából/munkahelyéről.
- sport: volt róla szó fentebb, részemről az Inuyasha-kapitány elég volt, többet nem néztem.
- elvagyunk mint a befőtt anime. Meglepően sok anime esik ebbe a kategóriába, a legtöbb azonban a potenciális végtelenség mellett egy előre látható végkimenetellel is rendelkezik. Ilyenek lehetnek: leszámolás vmi ősellenséggel, házasság/szerelem beismerése, szülők hazaérkezése, leérettségizés, akármi. Példák: HighSchool of the Dead, Sora no Otoshimono (Heaven's lost property), úgy általában a hárem-animék, full metal panic/alchemist stb. Igen, alegtöbb szuperhősös-mechás anime ide tartozik.
- egy történetet elmesélő anime: Death Note, Parasyte, Berserk. Jellemzően 1-2 évadosak, gyakori bennük az erőteljes, akár öncélú látványvilág, és mindig megmaradnak egy "rövid" történetnél. Amit minden résszel érdemes végignézni, és akkor annyi időt elvesz mint kiolvasniegy könnyebb regényt. Persze a 200-1000 részes nagy animék mellett ezek 5-50 része eltörpül. Kicsit olyan érzés mintha a távolkeleten is feltalálták volna a venezuelai/brazil szappanoperákat (bocs, teleregényt) mint standard, csak ott rajzolva adják elő a témát.
- játékismertető: baszod, el se hiszed hogy ilyet lehet, pedig! Vegyünk egy táblás, kártyás vagy egyéb modern játékot, aminek 50 oldalas szabálykönyve van, és minden kártyalap mást csinál. Na képzeld el hogy ezek merőben technikai oldalára koncentrálva csinálnak egy "animét". Komoly, minden részben ott ül két csóka, és dobálja egymásra a szörnyeket, amiknek ki vanírva a képernyőre az életereje, megfaszom. És ezt emberek nézik. Csak tudnám minek. mindegy,leszarom, ha nekik ez jön be, hát hajrá. Tökéletes példa a Yu-Gi-Oh, baszod, abban a motorosbandák se mészárolják le egymást sörétessel mint a Kemény Motorosokban, hanem óránként 120-al repesztve kis terepasztalon kártyáznak,vagy pörgettyűket dobálnak, vagy mittomén. Eszement faszság, de megvan a közönsége, és nekem meg nem kötelező nézni.
És végül akkor ajánlanék pár olyan animét ami nem öncélú nemi erőszak, és nem az idegeid kisütése a célja miután heti 100 órát tanultál és jártál különórára, pedig úgyis futószalag mellett leszel egész életedben az az alak aki a kupakokat tekeri rá a kólásüvegre.
#1 Dragonball/Z/GT. Oké, most jön majd ki a Power, ki tudja mi lesz belőle, nem tudni a háromból melyik jön majd be igazán neked, de ha egy animét kéne látnod csak hogy ismerd a műfaj alapjait, akkor EZT.
#2 Pokemon: eszedbe ne jusson megnézni ezt a szemetet HACSAK nem vagy médiaszakos. Ha érdekel a marketing, branding, franchise-építés, hosszútávú márkaépítés, akkor ez a te animéd. Nekik továbbá érdemes keresgélni a youtube-on azt a videot, ami kiválóan hasonlítja össze Digimon franchise-t és annak sikerességét/sikertelenségét a pokemonéval.
#3 Sora No Otoshimono: ez egy erotikus animesorozat két évaddal (a másodikalcíme: Forte) egy eszementen elrontott záró OVA-val (OVA: olyan, normál vagy dupla epizódhosszúságú rész, ami nem a törzsanime rendes műsorrendjében (pl. szokásosan hétfő 19 óra) kerül adásba, hanem attól eltérően. Általában magasabb büdzsével készítik). Az egyes epizódok szürreális megoldásai annyira frissítően eredetiek, az erotika pedig sosem csap át hentaiba (kb. könnyed pornó).
A jó hagyományos rajzok mellett elég sok benne a chibi (keress rá), de mindannyiszor indokolt, ami külön erény.
#4 Deathnote: ó, ezt midnenki ismeri. Valójában akkor lett volna feledhetetlen, ha fele olyan hosszú mint a végén lett, mert a második fele az első ismétlése, néhány erősen Deus Ex Machina megoldással operálva, és már nagyon várjuk asok gyökér mikor kapja el a gyilkost, akinek leginkább azért kellvesznie mert világuralomra tör.
Szóval van benne rentgeteg negatívum, ám vérmentes gyilkosságai, a roppant eredeti alapötlet, a Halálistenek világában játszódó pillanatok, és a rendkívülerős nyomozó szál érdemessé teszi a megnézésre.
#5-6: Adjunk egy helyet a kevésbé preferálható műfajoknak: az Inuyasha-kapitány tényleg a fogyaszthatóbb sport-animék egyike, bár garantálhatatlan hogy mindenkinek tetszen, már csak a sport választása miatt is, mert miért ne akarnál TE inkább baseballe-t, jégtáncot, vagy akármi mást nézni foci helyett? Hát én részemről egyik sportért sem vagyok oda, pláne nem néznék/készítenék róluk filmet, de egy műsorblokkban volt másokkal, így kezdetben csak végigszenvedtem, de később megéreztema technikai oldalát (beállítások, feszültségépítés, ilyesmi), ezért merem ajánlani.
A másik amit mellé említenék a játékokhoz kapcsolódó technikai animék, de csavarva egyet a dolgon, mert számomra mind ugyanolyan. A YuGiOh 0.évada (ne engem kérdezz) viszont valami mástis tud, méghozzá valami beteg történetet. Az első része azzal indít, hogy a kártyagyűjtögető kiccsávót megszállja valami pszichotikus kísértet, aki mindenkit kihív egy-egy játékra. És mikor az illető veszít (mert persze veszít), felzabáltatja őket mindenféle misztikus szörnnyel, amiket a seggéből ránt elő. Hát kurvára aranyos.
De komoly, lemész hídba ha belenézel.
#7 Full Metal Panic?: szigorúan a "?" végű spinoff-sorozat. Az eredeti mechás(? én nem láttambenne) unalmas szar. Ez a spinoff-változat viszont mókás, és felnőttként kezeli a nézőjét amelletthogy erősen hajlamos a túlzásokra mind történetválasztásban mind képi világban, amik ahumor forrásai. Merthogy ennek a célja jópofának lenni, nem pedig erősnek látszani.
A célközönség szigorúan legalább tinédzserek, 14-16 év minimum a határozott szexuális és akciódús(mármint lövöldözéssel teli) témaválasztás miatt.
#8 :ide vmi lányoknak szóló anime kellene jöjjön. Ezekben a főszereplő mindig lány,és lányos ügyes-bajos dolgai vannak, pl. rivalizálás egy gazdagabb/képzettebb/gyakorlottabb lánnyal, első/nagy szerelem, piperészkedés, iskolaszerekelejtése a folyosón. Csak személy szerint ezeket nem ismerem behatóbban.
Mondjuk van egy amit mondanék, de képtelen vagyok kinyomozni a címét most. Valami énekesnek jelentkezik a csaj, és úgy indul hogy elkésik a beiratkozásról, de az akkor érkező befolyásos illető azt mondja 5 percennem múlik, tegyenek kivételt. A diákok csoportokba kellszerveződjenek - az egyik előad, a másik koreografál, nem tudom voltak-e többen egy-egy csoportban.
#9 Murder Princess: annyira nem egynagy was-ist-das ez, de alig 6 db 20 perces részből áll, ami nagyjábólegy egészestés film összesen, és úgy is láttam egybeolvasztva. Már csak ezért is említem. Meg mertnem rossz, csak vhogy nem elég fajsúlyos, és ehhez képesttúl hirtelen lesz vége.
#10 Deadman Wonderland: Na ez a Battle Royal / Éhezők Viadala faszságot lovagolja meg.
De komolyan, ez egyáltalán nem gyerekeknek való.
A Battle Royal filmekazért nem működtek, mert eszement erőszakos a cselekmény,amit olvasni hagyján, de ott megmarad dráma szintjén. Filmen viszont már hánysz.
A Deadman Wonderland manga-változata is elköveti azt a hibát, hogy túlzottan erőszakos. Fetreng és élvezkedik az erőszakban, hogy torture-porn lesz belőle, ami elidegeníti a széles nézősávot.
Amikor pedig azanime-készítők úgy döntöttek meghagyják ugyan az erőszakot (csomkítások, darabolások, egyéb fizikai erőszakról van szó),de inkább a történetre koncentrálnak, azzal a képregényváltozat közönségének okoztak csalódást. Pedig tényleg minden szempontból jó anyag, ha kibírod (de nem élvezed, nem elfogadod!) a benne lévő erőszakot. Részemről 16+ korosztálynak ajánlanám, egy tökéletes világban pedig leginkább felnőtteknek.
Kiemelném hogy ezek mind kifejezetten olyan animék, amik nem "nekem tetszett", hanem amikről úgy gondolom, ilyen vagy olyan okból érdemes megnézni őket akár teljes terjedelmükben.
A legtöbb anime sajnos üres fos, kaptafára,vagy ponyvvaként legyártott, Jóbarátok-szintű szórakoztatás, ideértve a legnépszerűbb cuccokat is, mint Highschool of the Dead, Parasyte, Is this a zombie, Sailor Moon, Hellsing, Naruto stb. Ez van. Nagyon kevés a dömpingmennyiségben gyártott alkotások közül amit 10-20-50 év múlva nem fogunk egy legyintéssel elintézni!
És a fenébe a méltató hülyeségekkel, meg hogy legyél rajongó. Túróst. Csak ismerd mint stílust és műfajt, hogy alkalomadtán ezt is nézd ha megya tv-ben.
Először is az anime a mangából alakult ki, ami a távolkeleti képregény. Hogy miért vesztegetem ezzel a standard dumával az időtöket? Mert mindenki elfelejti elmondani, hogy a távolkeleti képregény nem a nyugati mintára a hírdetésekként, a marketingesek által kitalált 3-kockás poénokból fejlődött ki, hanem a hagyományos festőművészetből.
Emiatt sok az állókép, más a dinamika, és egy csomó minden másként működik mint nyugaton.
No meg persze távolkeleti kultúra, így bizonyos dolgokat másként értékelnek.
Pl. az iskoláslányokkal való szex teljesen elfogadott, ugyanígy a kikötözős (és az ebből kifejlődött tentacle-porn, avagy csáp-pornó) is, míg ellenben szinte minden főszereplő diák, de legfeljebb 20-as évei elején jár, mert aki annál idősebb, az dolgozik látástól mikulásig, és ne legyenek igényei szórakozni.
A mangák továbbá arrafelé elárasztották a világot olyan kiadványokkal, amik hiába 100-oldalasak, a metrón 10-30 perc alatt pörgeted végig őket.
Gondolom ehhez kapcsolódóan népszerű témaválasztás hozzájuk a különböző sportok (Inuyasha-kapitány ment ebből nálunk, de komolyan dömping van arrafelé ilyenekből). Nem rosszak, de totálisan más mint mondjuk egy Bosszúállók szuperhős-képregény, ahol mindenki minimum 30 és masszív alkoholista.
Akit túlságosan nem érdekel vagy köt le az óriásszemű humanoidok világa (tipikus alap anime-vonás), az is tartsa észben legalább a filmeket, amikből kettőt említsünk:
- Miyazaki és hasonlók kiváló gyerekfilmek, már a VHS-korszakban hordtak be ilyeneket. Gyerekeknek kiváló, és felnőttek sem fognak elbutulni tőle, szemben egy Verdákkal, ami maxpár cigi/szex/finós vicc erejéig szolgálja ki a felnőtt(ebb) közönséget.
Komolyan, egy Hüvelyk Panna, vagy Vándorló Palota, Chichiro Szellemországban kortól független mesék.
- a kifejezetten felnőtteknek gyártott egészestés animék, tipikusan teli high-technológiával. Legkönnyebb a kalsszikus Akira, Ghost in the Shellt felhozni, de ott van a valamivel kevésbé ismert Metropolis, az Animátrix kisfilmjei, a Resident Evil franchise 3D animációs filmjei. Kifejezetten nem jellemző rájuk hogy fröcsögne bennük a vér, sok és különleges lenne bennük az erőszak, de teli vannak lövöldözéssel, sci-fi gépekkel, és konyha-filozófiával (lehet érdemesebb lenne a rendező értelmezésében alkalmazott híres filozófiai idézetek/megfogalmazások frázissal élni).
Ez még akkor is igaz ha az olyan "nyugisabb" darabokról szólunk mint a Perfect Blue, vagy a szinte lőszereplős animeként aposztrofálható "Cyborg vagyok, amúgy minden oké" c. koreai film.
------------
Rátérve az anime-sorozatokra, azok nagyjából az alábbi műfajokba sorolhatóak:
- harcos-fejlődős anime. A középpontban egy fő és közelebbi társai állnak, akik összeszednek vmi "artifaktot" (tápos mütyűrt, annak darabjait), próbálnak kitanulni vmi harcművészetet/mágiát és közben vándorolnak szerteszét random problémákat megoldva, hogy a végén végre boldogan letelepedjenek valami hót hétköznapi dolgot csinálni. Slayers, Dragonball, Pokemon (látszólag), Inuyasha (míg el nem veszítette a fonalat) tipikus példák.
Megjegyzendő hogy ezek mellett ide tartoznak a mesterség-kitanulós animék is, ahol az illető táncos, cirkuszi akrobata, vagy akármi akarl enni, és sosem mozdulnak ki az illető iskolájából/munkahelyéről.
- sport: volt róla szó fentebb, részemről az Inuyasha-kapitány elég volt, többet nem néztem.
- elvagyunk mint a befőtt anime. Meglepően sok anime esik ebbe a kategóriába, a legtöbb azonban a potenciális végtelenség mellett egy előre látható végkimenetellel is rendelkezik. Ilyenek lehetnek: leszámolás vmi ősellenséggel, házasság/szerelem beismerése, szülők hazaérkezése, leérettségizés, akármi. Példák: HighSchool of the Dead, Sora no Otoshimono (Heaven's lost property), úgy általában a hárem-animék, full metal panic/alchemist stb. Igen, alegtöbb szuperhősös-mechás anime ide tartozik.
- egy történetet elmesélő anime: Death Note, Parasyte, Berserk. Jellemzően 1-2 évadosak, gyakori bennük az erőteljes, akár öncélú látványvilág, és mindig megmaradnak egy "rövid" történetnél. Amit minden résszel érdemes végignézni, és akkor annyi időt elvesz mint kiolvasniegy könnyebb regényt. Persze a 200-1000 részes nagy animék mellett ezek 5-50 része eltörpül. Kicsit olyan érzés mintha a távolkeleten is feltalálták volna a venezuelai/brazil szappanoperákat (bocs, teleregényt) mint standard, csak ott rajzolva adják elő a témát.
- játékismertető: baszod, el se hiszed hogy ilyet lehet, pedig! Vegyünk egy táblás, kártyás vagy egyéb modern játékot, aminek 50 oldalas szabálykönyve van, és minden kártyalap mást csinál. Na képzeld el hogy ezek merőben technikai oldalára koncentrálva csinálnak egy "animét". Komoly, minden részben ott ül két csóka, és dobálja egymásra a szörnyeket, amiknek ki vanírva a képernyőre az életereje, megfaszom. És ezt emberek nézik. Csak tudnám minek. mindegy,leszarom, ha nekik ez jön be, hát hajrá. Tökéletes példa a Yu-Gi-Oh, baszod, abban a motorosbandák se mészárolják le egymást sörétessel mint a Kemény Motorosokban, hanem óránként 120-al repesztve kis terepasztalon kártyáznak,vagy pörgettyűket dobálnak, vagy mittomén. Eszement faszság, de megvan a közönsége, és nekem meg nem kötelező nézni.
És végül akkor ajánlanék pár olyan animét ami nem öncélú nemi erőszak, és nem az idegeid kisütése a célja miután heti 100 órát tanultál és jártál különórára, pedig úgyis futószalag mellett leszel egész életedben az az alak aki a kupakokat tekeri rá a kólásüvegre.
#1 Dragonball/Z/GT. Oké, most jön majd ki a Power, ki tudja mi lesz belőle, nem tudni a háromból melyik jön majd be igazán neked, de ha egy animét kéne látnod csak hogy ismerd a műfaj alapjait, akkor EZT.
#2 Pokemon: eszedbe ne jusson megnézni ezt a szemetet HACSAK nem vagy médiaszakos. Ha érdekel a marketing, branding, franchise-építés, hosszútávú márkaépítés, akkor ez a te animéd. Nekik továbbá érdemes keresgélni a youtube-on azt a videot, ami kiválóan hasonlítja össze Digimon franchise-t és annak sikerességét/sikertelenségét a pokemonéval.
#3 Sora No Otoshimono: ez egy erotikus animesorozat két évaddal (a másodikalcíme: Forte) egy eszementen elrontott záró OVA-val (OVA: olyan, normál vagy dupla epizódhosszúságú rész, ami nem a törzsanime rendes műsorrendjében (pl. szokásosan hétfő 19 óra) kerül adásba, hanem attól eltérően. Általában magasabb büdzsével készítik). Az egyes epizódok szürreális megoldásai annyira frissítően eredetiek, az erotika pedig sosem csap át hentaiba (kb. könnyed pornó).
A jó hagyományos rajzok mellett elég sok benne a chibi (keress rá), de mindannyiszor indokolt, ami külön erény.
#4 Deathnote: ó, ezt midnenki ismeri. Valójában akkor lett volna feledhetetlen, ha fele olyan hosszú mint a végén lett, mert a második fele az első ismétlése, néhány erősen Deus Ex Machina megoldással operálva, és már nagyon várjuk asok gyökér mikor kapja el a gyilkost, akinek leginkább azért kellvesznie mert világuralomra tör.
Szóval van benne rentgeteg negatívum, ám vérmentes gyilkosságai, a roppant eredeti alapötlet, a Halálistenek világában játszódó pillanatok, és a rendkívülerős nyomozó szál érdemessé teszi a megnézésre.
#5-6: Adjunk egy helyet a kevésbé preferálható műfajoknak: az Inuyasha-kapitány tényleg a fogyaszthatóbb sport-animék egyike, bár garantálhatatlan hogy mindenkinek tetszen, már csak a sport választása miatt is, mert miért ne akarnál TE inkább baseballe-t, jégtáncot, vagy akármi mást nézni foci helyett? Hát én részemről egyik sportért sem vagyok oda, pláne nem néznék/készítenék róluk filmet, de egy műsorblokkban volt másokkal, így kezdetben csak végigszenvedtem, de később megéreztema technikai oldalát (beállítások, feszültségépítés, ilyesmi), ezért merem ajánlani.
A másik amit mellé említenék a játékokhoz kapcsolódó technikai animék, de csavarva egyet a dolgon, mert számomra mind ugyanolyan. A YuGiOh 0.évada (ne engem kérdezz) viszont valami mástis tud, méghozzá valami beteg történetet. Az első része azzal indít, hogy a kártyagyűjtögető kiccsávót megszállja valami pszichotikus kísértet, aki mindenkit kihív egy-egy játékra. És mikor az illető veszít (mert persze veszít), felzabáltatja őket mindenféle misztikus szörnnyel, amiket a seggéből ránt elő. Hát kurvára aranyos.
De komoly, lemész hídba ha belenézel.
#7 Full Metal Panic?: szigorúan a "?" végű spinoff-sorozat. Az eredeti mechás(? én nem láttambenne) unalmas szar. Ez a spinoff-változat viszont mókás, és felnőttként kezeli a nézőjét amelletthogy erősen hajlamos a túlzásokra mind történetválasztásban mind képi világban, amik ahumor forrásai. Merthogy ennek a célja jópofának lenni, nem pedig erősnek látszani.
A célközönség szigorúan legalább tinédzserek, 14-16 év minimum a határozott szexuális és akciódús(mármint lövöldözéssel teli) témaválasztás miatt.
#8 :ide vmi lányoknak szóló anime kellene jöjjön. Ezekben a főszereplő mindig lány,és lányos ügyes-bajos dolgai vannak, pl. rivalizálás egy gazdagabb/képzettebb/gyakorlottabb lánnyal, első/nagy szerelem, piperészkedés, iskolaszerekelejtése a folyosón. Csak személy szerint ezeket nem ismerem behatóbban.
Mondjuk van egy amit mondanék, de képtelen vagyok kinyomozni a címét most. Valami énekesnek jelentkezik a csaj, és úgy indul hogy elkésik a beiratkozásról, de az akkor érkező befolyásos illető azt mondja 5 percennem múlik, tegyenek kivételt. A diákok csoportokba kellszerveződjenek - az egyik előad, a másik koreografál, nem tudom voltak-e többen egy-egy csoportban.
#9 Murder Princess: annyira nem egynagy was-ist-das ez, de alig 6 db 20 perces részből áll, ami nagyjábólegy egészestés film összesen, és úgy is láttam egybeolvasztva. Már csak ezért is említem. Meg mertnem rossz, csak vhogy nem elég fajsúlyos, és ehhez képesttúl hirtelen lesz vége.
#10 Deadman Wonderland: Na ez a Battle Royal / Éhezők Viadala faszságot lovagolja meg.
De komolyan, ez egyáltalán nem gyerekeknek való.
A Battle Royal filmekazért nem működtek, mert eszement erőszakos a cselekmény,amit olvasni hagyján, de ott megmarad dráma szintjén. Filmen viszont már hánysz.
A Deadman Wonderland manga-változata is elköveti azt a hibát, hogy túlzottan erőszakos. Fetreng és élvezkedik az erőszakban, hogy torture-porn lesz belőle, ami elidegeníti a széles nézősávot.
Amikor pedig azanime-készítők úgy döntöttek meghagyják ugyan az erőszakot (csomkítások, darabolások, egyéb fizikai erőszakról van szó),de inkább a történetre koncentrálnak, azzal a képregényváltozat közönségének okoztak csalódást. Pedig tényleg minden szempontból jó anyag, ha kibírod (de nem élvezed, nem elfogadod!) a benne lévő erőszakot. Részemről 16+ korosztálynak ajánlanám, egy tökéletes világban pedig leginkább felnőtteknek.
Kiemelném hogy ezek mind kifejezetten olyan animék, amik nem "nekem tetszett", hanem amikről úgy gondolom, ilyen vagy olyan okból érdemes megnézni őket akár teljes terjedelmükben.
A legtöbb anime sajnos üres fos, kaptafára,vagy ponyvvaként legyártott, Jóbarátok-szintű szórakoztatás, ideértve a legnépszerűbb cuccokat is, mint Highschool of the Dead, Parasyte, Is this a zombie, Sailor Moon, Hellsing, Naruto stb. Ez van. Nagyon kevés a dömpingmennyiségben gyártott alkotások közül amit 10-20-50 év múlva nem fogunk egy legyintéssel elintézni!
Comments
Post a Comment