Zombie Island

Egy facebookos flashgame-ről szeretnék mst írni.

Írhatnék valami komolyabbról (hogyan rakjunk óvodába háromszor annyi gyereket mint ami befér - ugyanez hajléktalanból is. Vagy hogyan csökkentsem a munkanélküliséget, ha az egyetlen amit teszek a munkanélküliek számának gyarapítása), mert az országban dúl a szervezetlenség, de az már röhely, nem pedig anarchia.

Én még ilyen tökéletesen designe-olt multiplayer game-et még nem láttam, de komolyan.

Nemrég csináltam facebook accountot, mert azért vmi közösségi oldalon jelen kéne lenni. A közösségi oldalak között még nem találtam olyat ami rendesen meg lett volna csinálva, itt most összehasonlítanék hármat.

Kezdem a MySpace-el.
Nos, elég kevéssé ragadott meg. Egy garázsbandának talán ideális hírdetési felületnek, de nem kényelmes, sok memóriát zabál a számítógéptől, nehézkes a visszajelzés átláthatósága (mert igen, a felhasználó biztos akar lenni benne hogy őt biza meg fogják látni, akkoris ha nem).
Ennyit erről.

Az iwiw a következő.
Tényleg remek a keresési, ismerősszortírozási része.
Ami a probléma, hogy csak meghívóval lehet regisztrálni, és a sok flashelem itt is hajlamos kiütni a gyengébb gépeket. Mert tessék tudomásul venni, hogy még mindíg sokan rohangálnak legfeljebb Win98-at elbíró gépekkel.
Ez a kettő eléggé be is tett nekem, főleg hogy a jelszó elfelejtésénél a visszaigénylés is meglehetősen akadozva lehetséges (a rendszer hajlamos nem küldeni az emailt, ha mégis akkor 99%-bana spamek között landol...).

A facebook az egyszerű felülete miatt vált vonzóvá - és a nemzetközisége sem utolsó szempont. Az angol nyelv ugyanis, bárki bármennyire berzenkedne, lassan megszerzi azt a helyet, amit az eszperantónak jelöltek ki anno. Hiába, a szabványosítás működik. Nem jó, de nem is rossz - csak van, és azért működik, mert használjuk. Gyakorlatilag ideális piaci mechanizmus működteti a folyamatot.
Na persze itt sem fenékig tejfel minden. A keresőmotor nem mindíg dobja ki akit keresel, hiába csinálsz mindent helyesen. A motor hajlamos 10000000000000 "őt biztos ismered, jelöld be" marhaságot elkövetni, ami megintcsak kicsinálja a gyengébb gépeket. A csoportbafoglalást pedig egyszerűen nem taláom, pedig a járulékos alkalmazások miatt teszem azt erősen lenne rá igény.

A Zombie Island tulajdonképpen olyan, mintha a Farmvill-lel játszanánk, de folyamatosan Haloween lenne: mindenki zombi, ültethetünk rémisztőre faragott tököt (amerikai folklór, ne rám nézz), bérelhetünk agyakat (oké, ez olyan Frankeinsteines, de pl. a Zombi Holokauszt c. filmben is így csinálták a zombikat), miegymás.

Induláskor kapunk egy kis tőkét - épp annyit hogy el tudjunk indulni, de úgy érezzük megvan a szabadságunk, nem vagyunk determinálva a készítők által. Kvázi nyugodtan el is szórunk mindent, mert a játék FAQ-ja hagy némi kívánnivalót maga után... De végülis ki az aki egyáltalán elolvassa azt előre?

Amikor egy kicsit lehiggadtunk rájövünk menniy a lehetőségünk, és gőzerővel elkezdünk számolni merre lenne érdemes fejleszteni - aztán elindulunk arra amerre a legkönnyebbnek tetszik, és legfeljebb megvár a dolog.

Ne feledjük hogy ez egy Facebookos játék, azaz egyfelől sokáig ki kel tartania, de ugyanakkor annak is éreznie kell tundi a haladást aki csak felugrik pár percre minden nap. Lehetőség szerint egy 15-30 percet rá kéne szánnia annak aki használja ezt a programot, mert ez ki van találva, hogy igazi Facebookos alkalmazás legyen, elvégre kapcsolatépítő oldallal lenne dolgunk, vagy mifene!
Így tehát bizonyos anyagok csak úgy szerezhetőke be, ha "ismerőseink" (jobbanmndva játékostársaink, vagy ahogy a játék utal rá: szomszédaink) elküldik nekünk. Ebben az a zseniális, hogy ezek a küldemények a nagy semmiből teremtődnek, azaz nem a játékos készleteiből kerülnek kiadásra, és olyat is küldhetünk amivel karakterünk nem rendelkezik.
Játékosok összeállását a játék máshogy is kezdeményezi: bizonyos dolgok olcsóbban megszerezhetők (vagy épp csak akkor) ha bizonyos számú játékos "szomszédunk". Ezen kívül természetesen számos "küldetés" igényli hogy "szomszédaink" legyenek, és ha már vannak ellátogathatunk birodalmukba elrejtett kincseket keresni.

No persze egy sziget nem sziget, így vagy egy tucat lehetőség áll majd előttünk. Persze azok elérése korántsem egyszerű, és itt a játék másik zsenialitása.
Kezdetben jól elvagyunk, és kertészkedni bőven akad hely. Ám hamarosan szűkösnek fogjuk érezni az egy szigetet, arról nem is szólva, hogy valójábana felétől el vagyunk vágva, és csak a nyálunk csoroghat... Szóval ki AKARUNK törni. Ami meglehetősen nehezen sikerülhet, mert vagy rentgeteg épület felhúzását kell megoldanunk, vagy elég sok karakterszintet kell meglépni hozzá... Persze a szövetségesek itt is segíthetnek, ám a játék (nem a fejlesztők homi szájbarágós mutatvánnyal, hanem a játékmenet!) kínálja a "legvonzóbb" alternatívát: költs el némi pénzt! Ami teljesen érthető minden szolgáltatótól, és ITT nincs az az érzés, hogy egyszeri felhasználóként csak a kirakatüvegen túlról csodálhatjuk az igazi pompát.

A csattanó pedig, hogy a játék bár voltaképpen egy egyszerű SIM City-klón, mégis sikrült hozzáadni egy cseppnyi történetet is. A cél ugyanis EMBERRÉ VÁLNI. Ami mondjuk játéktechnikailag elég idegesítő, mert "szomszédaink"-nak nem fog tetszeni ha nem tudnak elásni minket hogy kölcsönvegyék az agyunkat...
Szerencsére mindíg vannak kezdők, vagy elhagyott karakterek (amikkel többet nem játszanak, bár az ilyenek legfeljebb a létszámot növelik, mert szigetükön nem lesznek elvesztett kincsek), így el lehet lenni ezzel.

Engem amúgy elsőre a grafika fogott meg. Kedvesen aranyos és viccesen morbid az egész.
És most Valentinnapra ígérnek pár új ruhát is...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Swamp Attack Wiki (episode 1-8)

Fegyverek házilag - krumplipuska

Star Trek, Enterprise, 4. évad