Alvásmegvonás - újra
Okt.1. 8.30-kor kezdve.
Másnap reggel enyhe általános fáradtságérzedt, izommerevség, csomós vér; a bőröm gumiszerű, mintha kesztyű lenne, nem a testem része.
~30. óra: olyan érzés, mintha máris még 24 óra eltelt volna: újra ólmos fáradtságérzet. A különbség, hogy ez nem álmosság. De a reakcióidő hatalmasra tolódik, mintha egy pislantás helyett mini-alvás történne, bár nincs elég idő a mélyre süllyedéshez.
Az ébrenmaradáshoz végső soron az alábbiak látszanak szükségesnek:
- fény
- hőmérséklet
- mozgás
- az érdeklődés fenntartása
- akaraterő :-)
~36.óra+: Olyan érzés, mintha egész nap túráztam volna. Strapás. Csak egészségesen érdemes belevágni, de holnapra ha ma ébren tudok maradni van egy frissen vásárolt sorozatom, az 15 órányi elfoglaltságot biztosíthat!
~39-től 42. óráig: a hőmérsékletháztartásom felborult. Először felkúszott 37 fokra, aztán lezuhant 35.9-re.
~42. óra: erős szédülés. Ennem kéne? De nem vagyok éhes.
~48. óra: a szédülés szinte teljesen elmúlt, és azon kívül hogy kissé fázom nincs tünetem.
~52. óra: a reflexeimmel nincs gond, de az érzékeim valahogy ... Szóval nem érzek. Mármint minden normálisan működik, de a meleget, érintést csak mint tényt érzékelem, nem pedig érzésként. Fura.
Emellett egyfajta beletörődés lett úrrá rajtam. Nem depresszió, és nincs iránya, csak mintha valami elfogadta volna hogy folyamatosan ébren vagyok és már nem harcolna ellene.
~74. óra: Minden éjszaka olyan mint újra és újra áttörni a hangsebességet. Az érdeklődés elvesztése a legnehezebb része hogy átvergődj a dolgon.
~86. óra: miután egész nap magas nyomást éreztem az egész kisagy területén inkább nem kockáztatok egy agyvérzést és alszom. Hallucinációkra nem került sor.
Másnap reggel enyhe általános fáradtságérzedt, izommerevség, csomós vér; a bőröm gumiszerű, mintha kesztyű lenne, nem a testem része.
~30. óra: olyan érzés, mintha máris még 24 óra eltelt volna: újra ólmos fáradtságérzet. A különbség, hogy ez nem álmosság. De a reakcióidő hatalmasra tolódik, mintha egy pislantás helyett mini-alvás történne, bár nincs elég idő a mélyre süllyedéshez.
Az ébrenmaradáshoz végső soron az alábbiak látszanak szükségesnek:
- fény
- hőmérséklet
- mozgás
- az érdeklődés fenntartása
- akaraterő :-)
~36.óra+: Olyan érzés, mintha egész nap túráztam volna. Strapás. Csak egészségesen érdemes belevágni, de holnapra ha ma ébren tudok maradni van egy frissen vásárolt sorozatom, az 15 órányi elfoglaltságot biztosíthat!
~39-től 42. óráig: a hőmérsékletháztartásom felborult. Először felkúszott 37 fokra, aztán lezuhant 35.9-re.
~42. óra: erős szédülés. Ennem kéne? De nem vagyok éhes.
~48. óra: a szédülés szinte teljesen elmúlt, és azon kívül hogy kissé fázom nincs tünetem.
~52. óra: a reflexeimmel nincs gond, de az érzékeim valahogy ... Szóval nem érzek. Mármint minden normálisan működik, de a meleget, érintést csak mint tényt érzékelem, nem pedig érzésként. Fura.
Emellett egyfajta beletörődés lett úrrá rajtam. Nem depresszió, és nincs iránya, csak mintha valami elfogadta volna hogy folyamatosan ébren vagyok és már nem harcolna ellene.
~74. óra: Minden éjszaka olyan mint újra és újra áttörni a hangsebességet. Az érdeklődés elvesztése a legnehezebb része hogy átvergődj a dolgon.
~86. óra: miután egész nap magas nyomást éreztem az egész kisagy területén inkább nem kockáztatok egy agyvérzést és alszom. Hallucinációkra nem került sor.
Comments
Post a Comment